2016.12.20. 08:24
Agyhártyagyulladás - a betegség és a megelőzés
Meningococcus fertőzések
A meningococcus név egy baktériumfajta neve (Neisseira meningitidis).
A meningococcus betegség a meningococcus baktérium által okozott súlyos fertőzés, ami az agyhártyák gennyes gyulladásától sok szerv károsodásához vezető szepszissel is járhat. A Neisseira meningitidis baktériumnak legalább 13 szerotípusa fordul elő, melyek közül 5 (az A, B, C, Y, W-135) szerotípus okozza a megbetegedések legnagyobb hányadát.
A betegség előfordulása földrajzi helyenként változó. Magyarországon évente 50-70 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti, emberről-emberre terjed, cseppfertőzéssel - köhögéskor, tüsszentéskor, csókolódzáskor - hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, laktanya diszkó, szórakozóhelyek) megfelelő feltételei a járványos terjedésnek, emiatt, kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.
A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet.
A leggyakoribb tünetek a magas láz, levertség, végtagfájdalom, kiütés (gombostűfejnyi bevérzések), fejfájás, tarkó kötöttség. Csecsemőknél a koponya csontosodása még nem fejeződött be, nálunk a kutacs domborodása a jellegzetes tünet, tarkókötöttség ritkábban alakul ki. Megfelelő orvosi beavatkozás nélkül sokk (keringési elégtelenség), kóma (eszméletvesztés) alakulhat ki, mely gyakran halálhoz vezet.
A betegség nagyon súlyos. Antibiotikummal való kezelés nélkül a megbetegedett emberek 9-12%-a meghal, a betegségből felgyógyultak 20%-ánál marad vissza számos maradandó károsodás, mint például halláskárosodás, agykárosodás. A betegeknek ezért azonnal antibiotikumot adnak, vizsgálatát és kezelését kórházban végzik. A beteg közvetlen környezete antibiotikus védelemben részesül, amelyet térítésmentesen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) biztosít.
Mit tehetünk a meningococcus-betegség megelőzésére?
A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. A 25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül a hajlamosító alapbetegségben (léphiány, stb.) szenvedőket, utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik. A hatékony védelem helyesen alkalmazott oltási sorozattal (alapimmunizálás) és ismétlő oltással érhető el. Külön oltóanyag áll rendelkezésre a baktérium B illetve C szerocsoportja ellen valamint kombináltan az A,C,W,Y szerocsoportok ellen.
A védőoltás különösen ajánlott a csecsemőknek, zárt közösségekben élő gyermekeknek és fiatal felnőtteknek (pl. bentlakásos iskolák, nevelőotthonok, kollégiumok).
Ajánlott továbbá a vakcina olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt a betegség fokozott kockázatának vannak kitéve (pl. léphiányosok).
A meningococcus elleni védőoltáshoz szükséges oltóanyag receptköteles.
Az oltóanyagokról
A Magyarországon észlelt meningococcus fertőzéseket elsősorban a C és a B csoportú baktérium okozza.
Az 1999/2000-es meningitis járvány során fiatal csecsemőkortól fiatal felnőtt korig adtak oltást, illetve jellemzően ez után a csecsemők, kisgyermekek be lettek oltva. Tehát valószínűleg a tanulóink nagy része élete során már részesült legalább egy védőoltásban. Ezt az oltási könyv alapján tudják a szülők ellenőrizni: kétféle oltóanyaggal történhetett az immunizáció: poliszacharid oltóanyaggal (Mencevax A+C) – ez ma már nincs forgalomban - illetve konjugált meningococcus C oltóanyaggal (Meningitec, Menjugate,NeisVac). Mindkét vakcina kisgyermekkorban való alkalmazás során 3-5 éves védettséget biztosít.
Az utóbbi években évente 10 körüli a N. meningitidis előfordulása. A leginkább érintett korcsoport a 12-26 év közöttiek. Ebben a korosztályban a N. meningitidis hordozása magasabb, életmódjuk (zsúfolt szórakozóhelyek, kollégiumi szállás, csókolódzás, dohányzás) is fokozott kockázatot jelent számukra. A 12-26 év kor közöttieknek ajánlott a meningococcus elleni védelem, de az ÁNTSZ állásfoglalása alapján a jelenlegi járványügyi helyzetben rutinszerű újraoltás nem indokolt.
Azonban a szülők kérhetik gyermekük védőoltásban történő részesítését.
Elérhetőek a
- meningococcus C elleni oltóanyagok:
MENINGITEC
MENJUGATE
NeisVac-C
Ezekkel az oltóanyagokkal a serdülők és a felnőttek egyszeri alkalommal oltandók.
Hazánkban a meningococcus C elleni védőoltás a hazai tapasztalatok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az alábbi csoportoknak ajánlott:
– csecsemők;
– zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek (pl. bentlakásos iskolák, nevelőotthonok, kollégiumok);
– új közösségbe kerülő 14-25 év közötti fiatalok (beiskolázás előtt);
– egészségi állapotuk miatt (asplenia, HIV-fertőzés, immundeficiencia) fokozott megbetegedési hajlammal rendelkező személyek életkortól függetlenül;
– az invazív betegség szempontjából kockázatos életmódot folytató
(rendszeresen közösen szórakozó, alkoholt és vagy drogot fogyasztó, dohányzó) középiskolás és felsőfokú oktatási intézménybe járó fiatalok számára.
- meningococcus A C W135 Y kombinált oltóanyagok
MENVEO
NIMENRIX
Ezekkel az oltóanyagokkal a serdülők és a felnőttek egyszeri alkalommal oltandók
- meningococcus B vakcina
BEXSERO
Az oltási séma az első oltás beadásának idején betöltött életkortól függ: serdülőknek (11 éves kortól) és felnőtteknek 2 oltás adandó 1 hónap különbséggel. Ez után az emlékeztető oltás szükségessége még nem megállapított.
|
|
|
|
|
|
|
|
Magyarországon az elmúlt évtizedben a B szerocsoport volt a felelős a bejelentett, N.meningitidis által okozott meningococcus meningitisek mintegy 60%-áért. A B csoportú N.meningitidis által okozott megbetegedés ritka, 2000-2013 között évente átlagosan 2-3 regisztrált megbetegedés jutott 1 millió lakosra. A hazai adatokat figyelembe véve a védőoltás elsősorban a csecsemőknek, a két éven aluli kisdedeknek ajánlható egyéni védelem biztosítása céljából, azonban az óvodáskorú gyermekek és a serdülők oltása is megfontolandó. Ajánlott továbbá a vakcina olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt az invazív meningococcus betegség fokozott kockázatának vannak kitéve (pl. léphiányosok).
További infó kérhető az Orvosiban (212-1494/114, krisztina.monostori@bmrg.hu). Lehetőség van szülői igény szerint az oltás/oltások beadatására is.
Forrás: -www.vacsats.hu.
- meningitis.hu.
- ántsz.hu,
- Epinfo 2016
2016.03.04. 08:00
Amit a kullancsról tudni kell
Az alapoltás 3 részből áll: az első injekciót egy hónap elteltével követi a második, a harmadik oltásnak pedig egy évvel a második oltást követően jön el az ideje. utána a védettség fenntartásához emlékeztető oltások szükségesek, melyből az első 3 év múlva, a többi emlékeztető oltás pedig 5 évente esedékes.
A kullancsok apró, tojás alakú, 6-8 lábas vérszívó atkák.
Szaporodásuk minden fázisához vérre van szükségük, ezért fúrják be magukat a bőrbe. Főként a hajlatokat kedvelik, de gyakran a hajas fejbőrön is megtalálhatóak.
A kullancs fertőzött lehet vírussal, baktériummal vagy protozonnal, amit a csípés során juttat az ember szervezetébe.
Jellemzően tavasz végén, nyár elején indul be a kullancsszezon. A világszerte ismert 720 kullancsfajból körülbelül 20 él Magyarországon, amiből 2-3 faj veszélyes az emberre. Egyikük a közönséges kullancs. Ez hordozza a legtöbb kórokozót és ez fordul elő nálunk leggyakrabban. Az egyetlen emberre nézve halálos, kullancs által közvetített betegséget, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is a közönséges kullancs terjeszti, viszont jó az elővigyázatosság, mert a többi kullancs által terjesztett betegség sem kellemes. A maradék mintegy 17, Magyarországon honos faj az embereket kevésbé fenyegeti, egyedeikkel ritkábban találkozunk.
Szólj hozzá!
Címkék: betegségek megelőzése
2015.09.03. 08:09
Méhnyakrák elleni védőoltás
A Nemzeti Immunizációs Program részeként minden 7. évfolyamos lány, aki betöltötte 12. életévét ingyenesen jogosult a HPV elleni védőoltásra. A védőoltás kötelezően ajánlott - szülői írásbeli nyilatkozat után adható be az oltás. A nyilatkozat leadási határideje 2016.09.13.
Mi a HPV?
A HPV (human papillomavírus) egy gyakori vírus, mely a nőket, férfiakat egyaránt fertőzi. Több mint 100 típusa van (ezeket felfedezésük szerint számokkal jelölik), melyek közül 30 a genitális (nemi) szervek környékét fertőzi meg, 15 típusa bizonyítottan onkogén. Egyes típusok méhnyakrákot, hüvelyrákot, szeméremtestrákot okozhatnak, más HPV típusok genitális szemölcsöket és jóindulatú méhnyaki elváltozásokat válthatnak ki. A típusokat rákkeltő képességük alapján 3 csoportba sorolják, magas (16,18,31,33,35,45,51,52,56,58,59,66,68), alacsony (6,11,42,43,44,45) és nem azonosított kockázatú csoport létezik. A magas kockázatú típusok bizonyítottan okozhatnak méhnyakrákot, ezek közül a HPV 16 és 18 az esetek 70%-áért, a többi típus a maradék 30%-ért felelős. HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat. Az alacsony kockázatú típusok a nemi szerveken kialakuló szemölcsökért felelősek, a HPV 6 és 11 okozza ezek 90%-át. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 660 millió embernek van HPV fertőzése, méhnyakrák miatt pedig több mint 650 nő hal meg a világon naponta. Magyarországon a szexuálisan aktív 15-24 évesek majdnem negyede érintett, azaz minden 4. fiatal human papillomavírussal fertőzött. A fertőzött személy jellemzően panasz és tünetmentes, ezért egyrészt úgy terjesztheti a vírust, hogy nem is tud róla, másrészt az esetlegesen kialakuló betegséget lehet, hogy csak előrehaladott állapotában fogják diagnosztizálni. Hazánkban az összlakosságot tekintve a méhnyakrák okozta halálozás a 9. helyen áll, míg a női daganatos megbetegedéseket tekintve világviszonylatban is és Magyarországon is a mellrák után a 2. leggyakoribb halálok, évente közel 500 nő hal bele.
Hogyan terjed a fertőzés?
A fertőzés a fertőzött területek érintkezésével, összedörzsölésével, főleg szexuális úton történik. Mivel bőr-bőr kontaktus útján is terjed (nem csak abban az esetben, amikor behatolás is történik), az óvszerrel való védekezés ugyan jelentősen csökkentheti a fertőzés esélyét, azonban teljes védelmet nem nyújt. Mivel évekig tünetmentesen lappanghat, sem a fertőzött személy, sem a környezete nem tud a továbbvitel veszélyéről.
Hogyan kezelhető a HPV fertőzés?
Jelenleg nincs bizonyított kezelés, az emberek többségénél a szervezet védekező mechanizmusa elegendő ahhoz, hogy megszabaduljon a vírustól. Ez a magas kockázatú HPV típusoknál 12-18 hónap alatt történik meg, de egyéb vírusfertőzésekkel ellentétben a vírussal való találkozás után nem alakul ki megfelelő immunválasz, ami azt jelenti, hogy a nők egész életükben veszélyeztetettek, bármikor kialakulhat újabb fertőzés. A HPV fertőzés lehetséges következményei (méhnyakrák, genitális szemölcsök) közül egyesek gyógyíthatók.
Megelőzés
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványkontroll Központ (ECDC) 2008. januári jelentése szerint a serdülőkorú lányok oltása hatékony stratégiát jelent a méhnyakrák ellen.
Az oltás fő célcsoportját a nemi élet megkezdése előtt álló lányok jelentik. Részükre a jelenlegi kutatási eredmények alapján 100%-os védelmet jelent az oltás a HPV okozta méhnyakrák ellen. Az oltás 9 kortól alkalmazható. A nőgyógyászok 10-15 éves korban tartják a legoptimálisabbnak a beadás időpontját, mivel ebben az életkorban egyrészt remélhetőleg a szóban forgó lány nem élt még szexuális életet, másrészt serdülőkorban az immunrendszer olyan állapotban van, hogy a kiváltott immunválasz jóval erősebb lesz, mintha az oltásra későbbi életkorban kerül sor. Természetesen később is beadható az oltás, de amennyiben már történt szexuális érintkezés, az oltást meg kell, hogy előzze egy HPV szűrés (ezt kérésre nőgyógyász végzi). Hangsúlyozandó, hogy az oltás csak kiegészíti és nem helyettesíti a méhnyakrák szűrést, melyen minden felnőtt nőnek ajánlott rendszeresen részt vennie, hiszen a méhnyakrák elleni védekezés két alappilére az oltás és a szűrés, melyek együtt megvédik (megvédenék) a nőket.
A védőoltásról
A HPV elleni védőoltásnak jelenleg két típusa van forgalomban Magyarországon.
Kétkomponensű védőoltás - Cervarix
Ez a védőoltás igényelhető szeptember 15.-éig az önkéntes és térítésmentes iskolai program keretén belül a 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végző lányok részére.
Ez a vakcina elsősorban a HPV 16-os és 18-as típusaival szemben nyújt védelmet, amelyek a
méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozzák.
A kétkomponensű védőoltás a HPV 16-os és 18-as típusaival szemben biztosít védelmet, és a következő betegségek előzhetők meg általa: méhnyakrák, szeméremtesti rák, hüvelyrák.
Hogyan kell megkapni a kétkomponensű védőoltást?
9-14 éves korban 2 oltás elegendő (amíg a 15. életévét be nem tölti, és az első oltás időpontját kell figyelembe venni), melyeket 6 hónap különbséggel kell beadni. 15 éves vagy ennél idősebb személyeknél 3 oltás szükséges a teljes védelem kialakulásához, melyet fél év alatt kell beadni.
A 7. évfolyamnak ingyenes, idősebb korosztálynak fizetős, receptköteles.
Négykomponensű védőoltás - Silgard
Ez az oltóanyag szélesebb körű védelmet biztosít, de az állami oltási programban jelenleg nem igényelhető, nőgyógyásznál vagy a iskola/házi gyermekorvosnál lehet kérni, és recept ellenében gyógyszertárban megvásárolni.
Ez a vakcina a 16-os és 18-as magas rákkockázatú típusok mellett a 6-os és 11-es alacsony rákkockázatú, de igen kellemetlen nemi szervi szemölcsöket (condylomákat) okozó HPV típusok ellen is védelmet nyújt. Fontos tudni, hogy ezt a védőoltást fiúk is megkaphatják. A négykomponensű védőoltás aHPV16-os, 18-as, és a 6-os és 11-es típusaival szemben biztosít védelmet és a következő betegségek előzhetők meg általa: méhnyakrák, szeméremtesti rák, hüvelyrák, végbélnyílás körüli daganatok, nemi szervi szemölcsök.
Hogyan kell megkapni a négykomponensű védőoltást?
9-13 éves korban 2 oltás elegendő, melyeket 6 hónap különbséggel kell beadni, de választható a 3 oltásból álló sorozat is. 14 éves vagy ennél idősebb személyeknél a teljes oltási sorozat, 3 oltás szükséges a teljes védelem kialakulásához, melyeket fél év alatt kell beadni.
Fizetős, receptköteles.
Bővebb infó az orvosiban (212-1494/114, krisztina.monostori@bmrg.hu)
Receptet adunk, az oltás beadását vállaljuk.
Forrás:ÁNTSZ, SZNPTT
Szólj hozzá!
Címkék: védőoltás fakultatív
2015.09.01. 13:31
Fejtetvesség megelőzése
A fejtetű és a fejtetvesség elleni védekezés gyermekközösségekben
A fejtetvesség leggyakrabban a különböző gyermekközösségekben (elsősorban az óvodákban és általános iskolákban) fordul elő, világszerte. Leginkább a 3-12 éves korosztály érintett. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fejtetvességgel kapcsolatos legfontosabb ismereteket és a védekezés lehetőségeit. Ártalmuk elsősorban a vérszíváskor a szervezetbe jutó anyagok miatt kialakuló viszketés és ennek következményeként a vakarózás, amely felsebzi a bőrt és így másodlagos bőrgyulladáshoz vezethet. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.
Megjelenés, életmód A fejtetű szárnyatlan, szürke-világossárga kültakarójú, vérrel teleszívott állapotban piros, később feketés színű, 2,5-4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. Feje ötszög alakú, csápjai rövidek, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka.
A petéből (más néven serkéből) 7-8 nap múlva kikelő lárvát két további, fokozatosan növekvő nagyságú lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az ivarérett, szaporodó-képes tetvek. Minden lárvaalak és a kifejlett tetű is kizárólag emberi vérrel táplálkozik, naponta 6-12 alkalommal. Fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vérszívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat.
Kifejlett fejtetű Ovális alakú serkéit erős cementanyaggal, szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték- és tarkótájon található. Megfigyelések szerint a nőstények a serkék túlnyomó többségét a hajszálak eredési helyétől számított első 6 mm-es szakaszára helyezik. A 2 mm-nél rövidebb haj alkalmatlan a fejtetű megtelepedésére. Mivel a haj havonta kb. 1 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából a fertőzés kezdetére lehet következtetni. Általában egy-egy fejen – az elhanyagolt állapotú tetvesség kivételével – ritkán van 5-10 db kifejlett tetűnél több.
Terjedés A fejtetű elsősorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben (pl. fejek összedugásával, birkózással, sugdolózással) a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyről a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl. sapkával, fésűvel, hajkefével) is átvihető. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a gyermekközösségekben, hanem a családtagok között is könnyen terjedhetnek, „cserélődhetnek” a tetvek: a gyermekektől a szülők, a testvérek és az egyéb családtagok is fertőződhetnek, akik a fejtetűt megint továbbadhatják (esetleg a már időközben tetvetlenített gyermeknek, aki így ismét fejtetves lesz!). A terjedési mechanizmus ismerete a célzott és hatékony védekezés elengedhetetlen feltétele!
Felderítés Fejtetvesség gyanúja esetén célzott felderítést kell végezni a haj átvizsgálásával. A fejtetű serkéit elsősorban a fülek körüli területre, valamint a tarkótájékra helyezi Rendkívül fontos, hogy a vizsgálat kellően alapos legyen, mivel az esetek jelentős részében csak néhány tetűegyed van jelen a hajzatban. Aktív tetvesség esetén gondos vizsgálattal, serkét és mozgó alakokat (lárvákat, imágókat) egyaránt felfedezhetünk. Mivel a mozgó alakok (lárvák, imágók) a kereséskor könnyen eltűnhetnek a hajszálak között, ezért érdemesebb a hajszálakhoz rögzített, kb. 1 mm hosszúságú, könnycsepp alakú serkéket keresnünk. A serkét a fehér és piszkossárga közötti szín jellemzi, míg az élő tetvek színe – a fogyasztott vértáplálék mennyiségétől függően – a világossárga és a sötétbordó között változhat. Gyakorlatlan vizsgáló számára a serkék és a hajban található korpa egymástól való elkülönítése gondot okozhat, azonban a serke eltávolítása mindig sokkal nehezebb, mint a korpadaraboké. Az életképes serke (tehát az a pete, amelyben embrionális fejlődés zajlik) a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztult, illetve üres serketoknál ez már nem tapasztalható. A szűrővizsgálat menete a következő: (1) A hajból távolítsunk el mindent (pl. hajgumit, hajcsatot, hajráfot stb.), ami a kifésülést zavarhatja. (2) A hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek körüli területet, valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A vizsgálatot megfelelő világítás mellett, nagyító segítségével végezzük. Használjunk sűrű fogazatú (0,2-0,3 cm fogtávolságú), ún. tetűfésűt, azzal ugyanis biztosabban azonosítható a fertőzöttség a pusztán szabad szemmel történő vizsgálathoz képest. A sűrűfésű használatát megkönnyíti, ha a haj enyhén nedves.
Irtás Az elpusztításukra alkalmas tetűirtó szerek a gyógyszertárban, esetleg a drogériákban vásárolhatók meg.Legkorszerűbb, vegyszermentesszer a Hedrin és a Paranit, de bármelyik patikábna kaphatő szer biztonsággal használható. Fontos, hogy a megvásárolt irtószert minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk! A címkén feltüntetett hatás kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett, OTH engedélyszámmal ellátott, az Országos Epidemiológai Központ által hatástani szempontból bevizsgált tetűirtó szerek esetén garantálható.
Megelőzés - Ennek egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás! Vegyük figyelembe, hogy – esetleg személyes tapasztalataink hiánya miatt – gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat. Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről-időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a patikában megelőző szert is vásárolhatunk.
Forrás:OEK (Epinfo 2003)
Szólj hozzá!
Címkék: tájékoztató
2015.08.31. 17:29
Tájékoztató
1 komment
Címkék: tájékoztató
2010.06.18. 10:26
Beköszöntő
Kedves Érdeklődő!
Az alábbi oldalakon a Baár-Madas Iskolaegészségügyi szolgálatának információi olvashatóak.
Célunk a mai kor igényeinek megfelelő, minél szélesebb körű, könnyen elérhető, naprakész tájékoztatás nyújtása.
Az iskola honlapján belül itt lehet megtalálni elérhetőségeinket, az iskolaorvosi rendelőben folyó munkáról (vizsgálatok, szűrések, oltások) szóló tájékoztatókat, illetve egészségnevelési anyagokat. Az oldal a tanév alatt (szeptembertől júniusig) aktív, nyáron a mögöttünk levő év statisztikája, illetve általános tájékoztató található rajta.